Zsótér Sándor 47 éves. Színházművész. A színház minden porcikája érdekli. Minden porcikája a színházé. Elkötelezett művész, aki a lehető legpontosabban akarja átadni az adott szerző gondolatait, a legkifejezőbb formában. Minden előadása egész világ, amellyel a világról alkotott véleményét adja át nekünk. Visszaadta a kimondott szó értékét, és nem vette el cserébe a látvány szépségét. Minden előadása más, nem lehet bedugni egy fiókba, mert minden előadás a műből indul ki, az diktálja a megvalósítás terét, formáját. Brecht szellemében semmit nem tart egyetlen lehetséges megoldásnak, semmi sem szent. Brecht sem. Az új helyzetek, új válaszokat igényelnek.

A Kurázsi mama Brecht egyik legreprezentatívabb darabja. Egy kantinosnő története a harmincéves háborúban. Három gyerekével és a kocsijával járja a maga hadiútját. Kurázsi tudja, hogy a háború csak a nagyok érdekeit szolgálja, de azt hiszi, hogy ő is nyerhet rajta. A háborúból él, de a háború belőle. Egymás után veszti el a gyerekeit. Elátkozza a háborút, de nem vesz tudomást róla, hogy ő is háború része. Tudását nem hozza össze a tapasztalataival.

A darab szereplői az országúton élnek. Ideális térnek ígérkezett a színművészeti egyetem udvara. Természetesen adódtak belőle az idő- és térbeli ugrások. Izgalmas feszültség van abban, mikor a fiatal színész és a korban őt nem fedő szerep találkozik. Fiatalságukból eredően kevés az élettapasztalatuk, így saját személyiségük elevenebben hat. A szerep, a szerepről való gondolkozás mégis jobban körvonalazódik, mint egy felnőtt színésznél, mert nem tolakszik elé a rutin. Szabadabban dolgoznak, bátrabbak a színi megoldásokban.